Rólunk mondták

 

„A kórházpedagógus különleges helyzetben van. Szokatlan körülmények között, folyamatosan alkalmazkodva kell dolgoznia.
Alkalmazkodnia kell a diagnosztikus vizsgálatokhoz, az éppen folyó terápiákhoz, azok esetleges mellékhatásaihoz, a beteg gyermek közérzetéhez, lelki állapotához, kedvéhez. Értő, érző, empátiás készséggel bíró, kiváló receptorokkal rendelkező emberek lehetnek csak jó kórházpedagógusok. 
Mi itt a Pécs Tudományegyetem Gyermekklinikáján szerencsés helyzetben vagyunk, mert ilyen kórházpedagógusokkal dolgozhatunk.”
 
(Dr. Hollódy Katalin egyetemi docens, gyermekneurológus)
 
 
"Kórház pedagógusok. Ők azok az emberek, akiket egy perc alatt meg tud szeretni az ember. Mikor megismertem őket, nem voltam jó passzban, de higgyétek el, ők csodákra képesek. Egyetlen vigaszom ők voltak odabent. Bármikor szívesen láttam őket. A legjobb barátaimként tekintettem rájuk. Rengeteg vidám percet hoztak. Sosem unatkoztam velük. Mindig volt jó ötletük, hogy lefoglaljanak minket, és ne a rosszra gondoljunk. Ha mégis rossz dolgok jártak a fejemben, velük mindent meg tudtam beszélni. Teljes mértékben megbíztam bennük, és mindig kaptam tőlük tanácsot. Rengeteget köszönhetek nekik. Minimum felére csökkentették a szenvedésemet. Elmondhatom, hogy egy életre belopták magukat a szívembe."
 
                                                                                                                                    (Klaudia, onkológia)
 
 
„Jó, hogy jönnek a tanárok, mert nem csak a TV-t bámuljuk, valamivel foglalatoskodunk, játszunk is. Tanulni is tudunk, nem maradok le az osztálytársaimtól, fejleszti az agyunk.”
 
(Gyuszi,11 éves, onkológia)
 
 
 
„Foglalkozások alatt elfelejt fájdalomcsillapítót kérni. Ennek nagyon örülök.”
 
(Norbi édesanyja, onkológia)
 
 
 
„A tanárokkal nagyon jó a kapcsolatunk, amiben csak tudnak, segítenek: a tanulásban, az iskolával tartják a kapcsolatot, bármivel fordulhatunk hozzájuk. Szinte baráti a kapcsolatunk.”
 
(Marci édesanyja, onkológia)
 
 
 
 
„Dani nagyon szeret itt tanulni. Bátran kérdez a tanároktól, jó, hogy csak rá figyelnek. Nagyon szerette az osztályát, szeretne visszakerülni. Egyedül ezt nem tudná végig csinálni, hálás vagyok a segítségért!”
 
(Dani édesanyja, onkológia)
 
 
 
 
„Maximálisan kitöltitek azt az űrt az osztály napirendjében, melyet mi ápolók ezerfelé szakítva – és szakadva nem tudunk teljesíteni. A betegeink igénylik az általatok nyújtott foglalkozásokat, az aktivitásotokat, a társalgást és a különféle tevékenységeket. Köszönjük a sok színes ötletet, a türelmet és továbbra is szeretettel várunk benneteket.”
 
(nephrológiai osztály dolgozói, Almásiné Nagy Réka)